 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Billenő gavallérgolyós |
 „A könnyedség terén nincs párja a billenő csövű gavallérpuskának. Miután nincs benne zárdugattyú, megspórolja annak a hosszát és súlyát is. Nemcsak rövid és könnyű, de szép és elegáns is. Az egy lövet korlátozza ugyan a gyakorlattal nem rendelkező vadász lehetőségeit, de ugyanakkor rábírja, hogy megfontoltan küldje útjára azt az egy szem golyót.”
 Modell- és kaliberválaszték
A francia Chapuis Arms által készített Mountain Oural különböző kivitelű változatai közt, mint az Exel, Luxe, és az Elit, csak küllemi, esztétikai, megjelenésbeli különbséget tapasztalhatunk, mint például az eltérő gravírozás, a különböző minőségű és kategóriájú diógyökér agyazás. Technikailag mindhárom fegyver ugyanaz. Azonos monoblokk, dupla, egymás meletti (ún. parallel) csőkampós zárszerkezettel, blitz rendszerű, régóta bevált, megbízható lakatszerkezettel. Ez a kombináció garantálja a masszív reteszelést, a megbízható működést, a pontosságot és az eleganciát. A kaliberválaszték: .243 Win., 6x62 Freres, 6,5x57R, 6,5x68, .270 Win., 7x65R, 8x57JRS. A magyar forgalmazó érdekérvényesítő képességét dicsérendő, kifejezetten a magyar vadászok kérésére már gyártják 9,3x74R kaliberben is! A csőhossz egységesen 60 cm.
Acél minden mennyiségben
A tesztelt fegyver valamennyi alkatrésze acélból készült. A céltávcsőszerelés megkönnyítéséhez a cső egyharmadát célzósín borítja, amely nem utolsósorban elegánsabbá teszi a fegyver megjelenését, és kedvezően befolyásolja súlyelosztását is. A szereléktalpak helyét a gyárban előkészítik a Recknagel cég által gyártott kiváló minőségű, oldható, oldalra kifordítható szerelék számára. Ugyanakkor az előkészítés lehetővé teszi, hogy a csősín megbontása nélkül – puskaműves által – bármely más kisipari, (pl. suhli patentlábas) szerelék könnyen ráépíthető legyen.
Amint elfordítjuk a felső kulcsot, és lebillentjük a csövet (mivel teljesen új, így egy kicsit még szorosan jár), rögvest feltűnik a szemmel láthatóan erősre méretezett zárszerkezet a meglehetősen nagy reteszelőfelületekkel. Súlya mindössze 2,7–2,9 kg, a kalibertől és az agyfa minőségétől függően.
 Az elsütőszerkezet leggyakrabban hagyományos kétbillentyűs gyorsítós, de kívánságra egybillentyűs is lehet. A csöveket kizárólag maguk készítik, saját csőkovácsoló géppel, hideg eljárással, eladásra egyáltalán nem is gyártanak. Pontosságuk, tartósságuk a prémiummárkák termékei közé emeli őket. A cső és egyéb fém alkatrészek ötvözeti összetevőinek arányát, a kisipari kézművességre jellemző szakmai fogások, apró, sokszor jelentéktelennek tűnő trükkök titkát féltve őrzik.
Egyenes vonalvezetésű agyazás
Agyazása különösen testhez álló, köszönhetően az egyenes vonalvezetésű tusnak. Napjainkban felismerték, hogy az egyenes agyazás – a disznóhátassal szemben – mérsékli a lövés leadásakor jelentkező csőfelvágódást, ami e rövid építésű, kis tömegű, kecses fegyvernél különösen előnyös. Az előagy kecses, tulipánformában végződő. A pisztolyfogás markolati kiképzése, íve jó fogást ad, a rovátkolás minősége hibátlan. A fa minősége az alaptípus esetében is legaláb AAA, mely a csúcsmodellnél az egészen habos, sötét erezetű, tömöttebb, AAAAAA kategóriájú fáig terjed. A fa illesztése, kezelése többlépcsős eljárásban, különböző összetételű olajokkal, kézzel történik.
 Nyúzópróba
Az általam kipróbált tesztfegyver az újdonságnak számító Swarovski Z6-tal volt szerelve (ekkor 2008-at írunk) 6,5x68 kaliberben, melyet az őzselejtezés időszakában két hónapon keresztül használhattam, és jó néhány vadat, többek között még egy öreg, agancsos sutát is lőttem vele. A kezdeti szoros csőillesztés a második hónapra bejáratódott, illetve megszűnt. A gyorsító beállítása tetszőleges – rendkívül finomra hangolható, holtjáték nélküli. A fegyver egyensúlya eszményi, hátrarúgása a kaliberhez szokatlan és rövidnek mondható cső ellenére is uralható. Viselése kellemes, a használat során kifejezetten fordulékony, kezes.
Hajnali cserkelés
Ropog lábbelim alatt a január végi hajnali köd nevelte zúzmara. Bár még mindig jobb, mintha kérgesre
keményedett havon kellene cserkelni. A szelestei Vitéz-erdőnek nevezett, mindössze néhány hektárnyi sűrűség takarásában igyekszem megközelíteni a selejtezendő őzsutát annyira, hogy kétlábú célzóbotomról biztos lövést tehessek rá. Rövid célzás, és a gyorsító felhúzása után eldördül a gavallérgolyós. Az őz tűzben rogy, de ez a 6,5x68-as kalibernél cseppet sem meglepő. Az utolsó falatot rituálisan, kalaplevéve helyezem szájába. A vad feltörése után autós megközelítésre alkalmas helyre húzom. A lelövési tervből még jó néhány hátravan, ráadásul az idő még gyerekcipőben jár, és ez jó ürügy a vadásznak arra, hogy a kora reggeli „egészségügyi sétát” még egyáltalán ne nyilvánítsa befejezettnek. Jó széllel irány a vitézek erdejének túloldalán álló les. Óvatosan felcsúszom rá, alaposan körbetávcsövezem a határt. Több őzet is látok megközelíthetetlenül távol, és egy rókát vagy négy-ötszáz méterről. Na, tőlem ennek sincs tartani valója – nyugtázom magamban, egy kicsit csalódottan. El is tűnik sebesen a mellettem keskenyen végignyúló, rontott vadföld túloldalán, az alig térdig érő kukoricásban. Nem telik belé öt perc, meglátom úgy nyolcvanméternyire, amint felbukkan az oldalamnál,
a sorok közti tisztáson. Odalövök, helyben marad. Még cseng a fülem, ahogy hangtalanul megtöröm a kecses, ízlésesen díszített, billenő csövű golyóst. Zaj nélkül sikerül újratöltenem, ami hamarabb kamatozik, mint azt gondolhatnám. Letenni már nincs módom, mert az imént elejtettet bámulja néhány méterről a meglepetéstől épp akkor leülő párja. Mindkettőnk számára váratlan helyzet. Annyira óvatlan a koma, teljesen a koslatási időszak hatása alatt áll, és tudomást sem vesz a fél perce tett lövésről. Csodálkozik a hűn követett és hőn áhított hölgy mozdulatlanságán. Egy gyors lövéssel átsegítem dilemmáján. Felejthetetlen vadászélmény, melyet kétségkívül a vadászias, elegáns, billenő csövű egylövetű előnyének köszönhetek még akkor is, ha elsősorban az ismétlőfegyverek elkötelezett híve vagyok. Meggyőződésem, hogy az óhatatlanul zajjal járó ismétlés után a második róka elejtésére lehetőség sem nyílott volna.
Nimród Vadászújság 2010.08.hó 36. oldal
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
 |
